Az elkerülhetetlen döntés: hagyjuk az egót meghalni

TÉMÁK: Az egó mint megváltó – Az egó életben tartásának hamis ösvénye – Az értékítéletek meghaladása és a valódi önbecsülés meglelése

Jézus felemelkedett mester tanítása Kim Michaels-en keresztül, 2006. április 23.

Örök igazság, hogy amikor a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik. Ez egy olyan igazság, amelyet minden szellemi keresőnek érdemes fontolóra vennie. Ezután fel kell ismerniük, hogy ezen igazság megértésének különböző szintjei léteznek. A kezdeti szakaszokban azt gondolhatjátok, hogy a tanító rajtatok kívül áll – és csupán külső feltételeknek kell megfelelnetek ahhoz, hogy a tanító megjelenjen –, valamint, hogy a tanító elvégzi majd helyettetek a munkát és a mennybe visz titeket; amint sok keresztény valóban azt hiszi, hogy megjelenek majd az égen és minden „jó” keresztényt a mennybe viszek, míg mindenki mást a pokolra küldök.

Kedveseim, ez egy igen kezdetleges elképzelés arról, hogy a szellemi tanító kicsoda és mit tesz majd értetek. De ez a legmagasabb szint, amit az emberek a tudatosság egy bizonyos fokán befogadni képesek, amikor még túlságosan az egójukkal azonosulnak, ezért képtelenek végső felelősséget vállalni saját életükért, saját ösvényükért – sőt, saját megváltásukért.

Így hagyták, hogy az egójuk megteremtse Jézus Krisztus bálványát: Isten egyszülött fiát, a megváltót, aki eljön és vérével lemossa bűneiket, felemeli őket a mennybe vagy elhozza Isten országát a Földre. Ez a szellemi megbénultság állapota, amikor azt hiszitek, hogy önmagatokban semmire sem vagytok képesek. Ezért szükségetek van egy külső megváltóra, hogy bevigyen titeket egy külső Isten országába.

Az egó mint megváltó

Nos, kedveseim, bár ez egy kezdetleges elképzelés, valójában nem ez a legprimitívebb koncepció a megváltásról ezen a bolygón. Ugyanis valóban jobb egy külső megváltóban hinni, mint azt hinni, hogy a saját egótok a megváltó. Mert legalább – amikor a külső megváltóban hisztek – elismertek egy olyan tekintélyt, amely magasabb a saját egótoknál. Ám amikor abban az illúzióban ragadtok, hogy az egótok a megváltótok, hogy az egótok mindent tud és az egó által felvázolt ösvény – bármilyen formát öltsön is az – elvisz titeket a mennybe, akkor annyira foglyul estek, hogy egy szellemi tanító sem képes elérni titeket.

Így tehát, amint azt már elmagyaráztuk nektek: nem emelhetitek fel magatokat az egótok hajánál fogva. Kedveseim, ez egyszerűen megvalósíthatatlan!

Számtalan vallási, szellemi, New Age tanítás és guru mondja majd nektek, hogy lehetséges és ők majd segítenek nektek, esetleg meg is teszik helyettetek – azaz megváltást nyerhettek anélkül, hogy elengednétek az egótokat. Meg kell mondanom nektek: hazudnak!

A legtöbb esetben tudják, hogy hazudnak. De azért teszik, mert igaznak tartják a régi mondást, miszerint mindig van, aki bekapja a horgot. Vannak emberek, akiket annyira fogva tart az egó, hogy nem hajlandók észrevenni a gerendát a saját szemükben. Ezért ezek a hamis guruk létrehoznak egy rendszert, egy filozófiát, amely azt állítja: megváltást nyerhettek, beléphettek Isten országába anélkül, hogy kihúznátok a gerendát a saját szemetekből, sőt, anélkül, hogy egyáltalán észrevennétek azt. Így élhetitek tovább az életeteket abban a hitben, hogy már megmenekültetek, hogy már jobbak vagytok másoknál, mert ahhoz a szellemi filozófiához vagy szervezethez tartoztok, esetleg mert azt a legfőbb gurut követitek.

Így aztán nézhetitek a gerendát mindenki más szemében szellemi büszkeséggel tekintve le rájuk és azt gondolva, hogy nektek nem kell észrevennetek ugyanazt a gerendát önmagatokban – hiszen nektek is van egótok –, és ki kellene azt húznotok, ha üdvözülni akartok. Továbbra is hihetitek tehát, hogy anélkül járhatjátok a megváltáshoz vezető utat, hogy szembenéznétek az egótokkal: anélkül, hogy felelősséget vállalnátok az ösvényetekért vagy meghoznátok azt az abszolút, teljesen szilárd és egyirányú döntést, miszerint hajlandók vagytok feladni az egótokat és belépni Krisztusi Énetek és ÉN VAGYOK Jelenlétetek nagyobb világosságába.

Az egó életben tartásának hamis ösvénye

Kedveseim, a szellemi keresőknek valóban van egy igen népes rétege napjainkban, akik abban az értelemben jó úton járnak, hogy megnyitották elméjüket és szívüket a hagyományos doktrínákon túli dolgok felé. Mégis beleestek abba a csapdába, amely azt hirdeti: fejlődhettek szellemileg, elérhetitek a magasabb tudatállapotot, megvalósíthatjátok a felemelkedéseteket anélkül, hogy elengednétek az egótokat vagy hogy meghoznátok azt az abszolút, szilárd, egyirányú döntést, amely felülemelkedik a lényetek megosztottságán és kimondja, hogy: „Hajlandó vagyok engedni, hogy az egóm meghaljon! Hajlandó vagyok legyőzni azt. Hajlandó vagyok magam mögött hagyni. Hajlandó vagyok az életet választani a Krisztus-tudatosságban a halál helyett a dualitástudatban.”

Ez egy határozott döntés: nem olyasmi, amiben ingadozhattok. Nem azt mondom, hogy ezen a bolygón mindenki kész ebben a pillanatban meghozni ezt a döntést. Ezért volt az, hogy amikor 2000 évvel ezelőtt a Földön jártam, nem hívtam el mindenkit személyes tanítványomnak. De meg kell mondanom nektek, hogy azoknak, akiket elhívtam, egyetlen esélyük és egyetlen másodpercük volt a döntésre.

Szó szerint odaléptem hozzájuk, bármit csináltak éppen, és azt mondtam: „Hagyjátok ott a hálóitokat! Emberhalászokká teszlek titeket.” Aztán megfordultam és elsétáltam. És ha nem hagyták ott a hálóikat, nem jöttek velem és nem hozták meg azt az abszolút döntést, hogy elkötelezik magukat Krisztus tanítványainak, akkor magukra kellett hagynom őket. Itt nem volt köztes út. Nem volt olyan, hogy két hétig gondolkodnak rajta, aztán később visszatérnek. Egyszerűen nem így működik a szellemi ösvény.

Hosszú ideig gondolkodhattok rajta. Eljön viszont a pillanat, amikor készen álltok a szilárd elköteleződésre, hogy az ösvény egy magasabb szintjére lépjetek. És ha nem vagytok hajlandók meghozni ezt a határozott döntést és soha többé nem nézni vissza, akkor nem tudtok felemelkedni.

Az egótok megpróbálhat becsapni titeket, azt hitetve el veletek, hogy emelkedtek, esetleg már fel is emelkedtetek, hiszen most már azt a bizonyos külső gurut követitek, ahhoz az adott szervezethez tartoztok, megtesztek bizonyos külső dolgokat és értelemmel értitek mindazokat a tanításokat. Ezért tehát haladó tanítványok vagytok, bizonyosan jobb helyzetben, mint egy vagy tíz éve, és bizonyára különbek vagytok mindazon embereknél, akikhez magatokat hasonlítjátok. De mondom nektek, ez mind az egó által teremtett illúzió.

Mert amíg bárkihez is hasonlítjátok magatokat ezen a világon, nem vagytok valóban a Krisztusság útján – amely az ÉN VAGYOK Jelenlétetekben horgonyzó egyedi egyéniségetek felfedezésének útja –, és amely különbözik bármely más ember egyéniségétől ezen a bolygón.

Az értékítéletek meghaladása és a valódi önbecsülés meglelése

Az egyik biztos jele annak, hogy még mindig az egó fogságában vagytok, az, amikor ilyen értékítéleteitek és összehasonlításaitok vannak: egyik tanítást a másikhoz méritek, magatokat másokhoz hasonlítjátok és azt gondoljátok, hogy csak egyetlen igazság van, esetleg, hogy létezik egy „magasabb” igazság. Ez semmi más, mint az egó hasonlítgatása, a hiábavaló versengés szelleme. Ugyanis a Krisztussághoz vezető úton nincs versengés. Ti egyedi módon gyönyörű, csodálatos egyének vagytok, akiket Isten teremtett. A feladatotok a Földön az, hogy egyesüljetek azzal a magasabb Lénnyel, akik vagytok – a valódi egyéniségetekkel az ÉN VAGYOK Jelenlétetekben –, majd kifejezzétek ezt az egyediséget. És amikor ráébredtek, hogy egyediek vagytok és Isten ugyanazzal a feltétel nélküli szeretettel szeret titeket, mint amivel minden(ki) mást, a hiábavaló versengés szelleme eloszlik és semmivé lesz.

Így rájösztök, hogy az önbecsülésnek egy teljesen új megközelítésére lelhettek. Megértem ugyanis, hogy sokan azért követnek különböző gurukat, mert életeken át elnyomták őket. A Föld legspirituálisabb, legkedvesebb és legszeretetteljesebb emberei közül soknak valóban alacsony az önbecsülése, mert elnyomták őket e világ erői. E világ fejedelme azt mondta nekik, hogy rossz úton járnak, amiért spirituálisak: semmirekellők, nem kellene így viselkedniük, úgy kellene élniük, mint mindenki másnak.

Sok spirituális embernek alacsony az önbecsülése és beleesnek az egó csapdájába: azzal akarnak kompenzálni, hogy egy külső ösvényt követnek. Ez azt a benyomást kelti bennük, hogy mivel most már megtanultak és értenek bizonyos dolgokat – elvégeztek adott kurzusokat, elmondtak bizonyos imákat vagy dekrétumokat, lehívtak sok fényt és elvégeztek adott meditációkat –, most hirtelen „valakik” lettek külső nézőpontból, és így már lehet önbecsülésük. De lássátok be, soha nem lesz valódi önbecsülésetek, amíg nem engeditek, hogy az közvetlenül az ÉN VAGYOK Jelenlétetekből áradjon felétek, aki az Isten a lényetekben, azaz Ő a belső Isten, a belső megváltó és a valódi önbecsülés egyetlen forrása. Mert ez az egyetlen módja annak, hogy kapcsolódjatok az egyedi egyéniségetekhez, amely az önbecsülésetek alapja.

Mérlegeljétek a ma kapott tanításokat, mert ezek valóban tartalmazzák azt a kulcsot, amelyet ezen a ponton nagyon kevés más szellemi tanítás tartalmaz a Földön. Némelyik tartalmaz részelemeket, de csak nagyon-nagyon kevés képes egyetlen teljes csomagban átadni a tanítást az egóról és a hamis ösvényről. Ha elmélyedtek ezekben a tanításokban és hajlandóak vagytok átlátni az egó kifinomult büszkeségén – a kísértésen, hogy fontosnak tartsátok magatokat – és ha a valódi önbecsülésre törekedtek, amely az Istenanyától származó táplálék az isteni mátrixon, az Istenatya isteni tervrajzán keresztül, akkor képesek lesztek legyőzni a kényszert, hogy az egó ezen hamis ösvényét kövessétek. Képesek lesztek túllépni azon, hogy külső tudással vagy külső eredményekkel próbáljátok kompenzálni a lényetek mélyén érzett űrt. Képesek lesztek elfogadni valódi identitásotokat Isten fiaként vagy lányaként, aki teljes és egész az isteni egyéniségében, és akinek így nem hiányzik semmi: nincs szüksége arra, hogy versengjen másokkal és így nincs szüksége arra sem, hogy másokhoz hasonlítsa magát.

Ahogy több tanítványomnak is mondtam, amikor külső dolgokon civakodtak – még azon is, hogy ki legyen a vezető közöttük, miután eltávozom –: „Mi közöd hozzá? Te kövess engem!” Kövessétek a belső Krisztust és hagyjátok, hogy minden külső gond elhalványuljon! Engedjétek, hogy az ÉN VAGYOK Jelenlétetek napja ragyogjon a lényetekben, és engedjétek, hogy ez a nap elolvassza az egó vágyait, aggodalmait, az egész hamis ösvényt és annak dualisztikus hiedelmeit, amelyek révén azért hasonlítgatjátok magatokat másokhoz, mert azt hiszitek, nem vagytok elég jók úgy, ahogy vagytok, ahogy Isten megteremtett titeket. És azért hiszitek ezt, mert nem kapcsolódtatok ahhoz, akik vagytok – ahhoz a gyönyörű lényhez, akit Isten teremtett.

Használjátok tehát az eszközöket, amelyeket az újrakapcsolódáshoz adtunk! Ahogy mondtam: keressétek először Isten országát – ami a közvetlen belső kapcsolat az ÉN VAGYOK Jelenlétetekkel –, és akkor minden más, amire vágytok – beleértve az önbecsülést, a belső és külső teljességet, a magasabb Énetekkel és a felemelkedett mesterekkel való kommunikációt, valamint a bőséges életet – mindezek megadatnak nektek, amikor az ÉN VAGYOK Jelenlétetek felé nyúltok az egó által felállított hamis ösvény és hamis guruk helyett.

De ismerjétek fel, hogy személyes utatok egy pontján választanotok kell: az egó tudatosságában, a halál tudatosságában akartok továbbhaladni vagy elhagyjátok azt a tudatosságot és hagyjátok, hogy a holtak – azaz az egó – eltemessék halottaikat: minden kötődést, minden beteljesületlen dolgot és minden versengést ezen a világon – ti pedig velem, az Élő Krisztussal tartotok Lényetek napjának Világosságába. Ezért a kihívás mindig ez: „Az életet választod vagy továbbra is a halált?”

Választanotok kell az egyik vagy a másik mellett, mert ha nem az életet választottátok, tudat alatt a halált választottátok. És nem vagytok szellemileg élők, nincs bennetek élet, amíg nem engeditek, hogy a Krisztus-tudatosság belépjen önmagatok kelyhébe, lényetek alsóbb rétegeibe. Itt nincs köztes út. Nem lehet csalni. Istent nem lehet megcsúfolni. Nem játszhatjátok ki Isten törvényét, még ha az egó az örökkévalóságig azt is hiszi, hogy képes rá és kiskapukat meg különféle sémákat talál ki, megpróbálva elhitetni veletek, hogy elkerülhetitek, hogy szembenézzetek az egóval és legyőzzétek azt.

Mondom nektek, engedjétek el ezt a lehetetlen álmot és olyan szellemi növekedést fogtok tapasztalni, amilyet el sem tudtatok képzelni eddigi utatok során. És ezt mondom bárkinek, aki hallja vagy olvassa ezt, mert bizony mondom néktek, nincs egyetlen ember sem ezen a Földön, aki ne léphetne szellemi útja magasabb szintjére. Nem számít, mióta vagytok az úton – hányszor meditáltatok, hány dekrétumot vagy imát mondtatok el –, nem számít. Mindig léphettek feljebb!

Valóban egészen a felemelkedésetek pillanatáig betévedhettek a kényelem zsákutcájába, ahol áldozatul estek az egó kifinomult kísértésének, miszerint nincs szükségetek arra, hogy feljebb lépjetek. Ez, kedveseim, az egó illúziója. És mondom nektek, sokan közületek már régen elérték azt a pontot, ahol az egyetlen dolog, amit tennetek kell a magasabb szintre lépéshez az a döntés, hogy hagyjátok az egót meghalni és az életet választjátok. Majd tegyetek szilárd elköteleződést, hogy hajlandók vagytok az egó fölé emelkedni, átlátni bármely korlátján és elfogadni azt, akik valójában vagytok Krisztusban.

ÉN VAGYOK az Út, az Igazság és az Élet. Senki sem jut az Atyához, csak énáltalam. Az „én” nem Jézus Krisztus külső személye, az „én” a Krisztus-tudatosság. Az egón keresztül nem fogtok belépni Isten országába. A Krisztuson keresztül léptek be Isten országába. Ezért válasszátok a Krisztus életét az egó halála helyett és hagyjátok az egót meghalni!

Forrás: https://ascendedmasterlight.com/the-inescapable-decision-to-let-the-ego-die/

Szerző: Kim Michaels

Fordította: LSN

(Az írást csak forrásmegjelöléssel lehet megosztani, változtatás nélkül!)