Felülemelkedés a „kellene” és „nem szabadna” elvárásaiból fakadó mély szenvedésen
Rafael arkangyal, felemelkedett mester, Kim Michaels közvetítésével, 2024. június 7. Ez az üzenet a Mély gyógyító visszavonulás konferenciáján hangzott el Tallinnban, Észtországban.
Rafael arkangyal VAGYOK és üdvözöllek benneteket: mindazokat, akik fizikailag itt vannak, akik az interneten keresztül kapcsolódnak és mindazokat, akik később olvassák vagy hallgatják ezt. Üdvözöllek benneteket Jelenlétemben, mert Jelenlétem nem korlátozott időben és térben. Én egy arkangyal vagyok, aki magasabb dimenzióban, magasabb rezgésszinten létezik, amely időn és téren túl van. Isten tudatában mindenhol ott vagyok. Mi az Isten tudata? Isten tudata minden, mindenhol, mert nélküle semmi sem lett volna, ami lett. De Isten tudata természetesen megnyilvánult egyéni lényekként, szabad akaratot adva nekik. Elfelejthetitek, hogy Isten tudatán kívül vagytok.
Az arkangyal jelenlétének megtapasztalása
Amikor azt mondom, hogy Isten tudatában mindenütt jelen vagyok, annak kettős jelentése van. Természetesen mindenütt jelen vagyok. Tudom, hogy mindenütt jelen vagyok. Tapasztalom, hogy mindenütt jelen vagyok. Ám csak akkor vagyok valóban jelen Isten-tudatotokban, ha felém fordítjátok a figyelmeteket. Ezt kínálom azoknak, akik ráhangolódnak erre a közvetítésre, a mély gyógyulás eseményére. Mit kínálok? A jelenlétemet. Mit tudok még felajánlani? Tanításokat adhatok tudatosságom szintjéről. Tanításaim segíthetnek abban, hogy intellektuális tapasztalatokat szerezzetek. Akár tudatosságotok megváltoztatásában is segíthetnek, mert olyan magas szintű, áttörő élményeket szerezhettek, amelyek segítenek abban, hogy másképp lássátok magatokat, a Földhöz való viszonyotokat és így megváltozzatok.
De mindenekelőtt Jelenlétem megtapasztalását kínálom: egy arkangyal Jelenlétét, ami mit is jelent? Alapvetően különbözik mindattól, amit valaha is tapasztaltatok a Földön. Talán érezhetitek a szavak kimondásához használt hangon keresztül jövő rezgésben. Viszont ami még fontosabb, képesek vagytok-e túllépni a szavakon, a hangon, a rezgésen, és megérezni a Jelenlétet? Ha most nem, akkor talán a jövőben képesek lesztek rá, ha kihasználjátok azt, amit ebben az eseményben kínálunk nektek, ami inkább egy folyamat. Ez egy interakciós folyamat köztetek és köztünk, a fent és a lent között.
Ti a fény hierarchiájából származtok
Én felettetek vagyok úgy értve, hogy magasabb rezgésszinten vagyok, mint amire ti összpontosultok, de természetesen ti a spirituális birodalomból léptetek ki, a felemelkedett lények hierarchiájából. Talán nem mindannyian fogtátok fel, hogy ez mit jelent. Rengeteg földi ember süllyedt le arra a szintre, hogy nem tudja, ki is ő valójában és honnan is jött. Még azoknak is, akik egy ideje tanulmányozzák a felemelkedett mesterek tanításait, nehéz lehet a mindennapi életükben feldolgozni azt az információt, amit közvetítünk, azaz, hogy a fény hierarchiájából jöttetek.
Minden a fény hierarchiájából származik. Mindenben jelen van a fény hierarchiája, de természetesen jelenlegi formájában nem mindent a fény hierarchiája hozott létre, mert az emberiségnek szabad akarata van, így az emberiség sok körülményt maga teremtett a Földön. Megértjük, hogy nagyon nehéz a Földön megtestesülni és tudni, felismerni, elfogadni, megtapasztalni, hogy a fény hierarchiájából származtok.
Ha használjátok a tanításokat és eszközöket, amiket adunk nektek, elkezdhettek elmélkedni ezen, ráhangolódni erre. Elkezdhetitek befogadni ezt a tanítást hallgatva, olvasva ezt a szöveget, és érzékelhetitek reakcióitokat, nemcsak a szavakra, hanem az energiára, Jelenlétre is, aki én VAGYOK. Ez lehetőséget ad arra, hogy lássátok, hogy a reakció egy különálló énetekből származik, amelyet ebben vagy korábbi életekben vettetek fel. Mert a kollektív tudatosságban nagyon sok ilyen különálló én van, amelyek azt akarják, hogy tagadjátok meg, kik vagytok és csupán olyan emberi lényekké váljatok, akiket a mindent kontrollálni akaró hamis sötétség hierarchiája irányíthat.
Gondolkodjatok el a következőn! A végső valóságban létezik a Teremtő, a ti Teremtőtök, az én Teremtőm, a mi Teremtőnk. Létezik az az Egy Lény, aki elindította ezt az egész folyamatot, amit mi a formák világának nevezünk. Ez a lény az első szférát önmagából teremtette, struktúrákat hozott létre és önmaga kiterjesztéseit odaküldte. Miért teremtett a Teremtő struktúrákat? Mert az újonnan teremtett életáramlatok, bár fel nem emelkedett szférátoknál magasabb rezgésszinten jöttek létre, még mindig egy fel nem emelkedett szférában voltak, csak magasabb rezgésszinten. Szükségük volt tehát valamire, amihez viszonyulhatnak, hogy kiépíthessék önképüket, társteremtői képességeiket.
A földi létezés megpróbáltatása
Amikor az első szféra felemelkedett, létrejött a második és így tovább egészen a tiétekig, amely a hetedik és a legtömörebb mind közül. Nektek, akik ebből a szférából származtok, nehezebb eljutni a felemelkedés pontjára. Különösen nehéz ez egy olyan tömörségű természetellenes bolygón, mint a Föld. Ez az a megpróbáltatás, amelyről ti – vagy inkább az Én VAGYOK Jelenlétetek – úgy döntöttetek, hogy vállaljátok és megtapasztaljátok.
Mi, akik a Föld feletti felemelkedett birodalomban vagyunk, még azok is, akik nem testesültek meg a Földön, képesek vagyunk ráhangolódni és megtapasztalni, milyen nehéz nektek egy ilyen sűrűségű birodalomban megtestesülésben lenni. Megértjük és értékeljük a nehéz helyzeteiteket, a kihívásaitokat, a problémáitokat. Tisztában vagyunk azzal is, hogy tanításainkat nehéz nektek megérteni és megvalósítani. Ezt földi szemszögből nézve bizonyos szempontból dilemmának mondhatnánk. Mert olyan tanításokat kell átadnunk nektek, amelyek felemelnek, felhúznak benneteket. Ez viszont azt jelenti, hogy sokan nem érthetik ezeket a tanításokat, mert még nem állnak készen rájuk.
Még nektek is, akik már egy ideje követitek az utat, utatokba akadnak néha tanítások, amelyeket nem tudtok felfogni. Mi értjük ezt. Tudjátok, amit ma nem tudtok megérteni, azt holnap talán meg fogjátok tudni érteni. Mert a valóság az, hogy az Én VAGYOK Jelenlét tudta, amikor a Tudatos Éneteket a Földre küldte megtestesülni, hogy nincs semmi a Földön, amit a Tudatos Énetek ne tudna legyőzni.
Tudatos Énetek napsugara
Sok ember számára ez a kijelentés elrugaszkodottnak tűnhet. Megértjük, hogy amikor az embernek sok földi terhet kell viselnie, akkor ez a kijelentés soknak tűnik. Ez azért lehetséges, mert sok ember nem tudja, hogy van egy része, ami nem a külső személyiség, a külső emberi lény. Mi ezt a Tudatos Énednek nevezzük. Több más elnevezése is létezik, s a különféle misztikus hagyományokban eltérő nevekkel hivatkoznak rá. Viszont amit meg kell fontolni az az, hogy van egy részed, amely nem a földi dolgokra adott válaszként jött létre.
A Tudatos Énetek az Én VAGYOK Jelenlét kiterjesztése, és bár az Én VAGYOK Jelenlétetek nem egy felemelkedett lény, a spirituális birodalomban létezik. Ez azt jelenti, hogy semmi sem érintheti meg a Földön, mert a Föld, mint természetellenes bolygó, sokkal alacsonyabb energiaspektrumban rezeg. Semmi sem érintheti meg a Tudatos Éneteket a Földön.
Képzeljétek el, hogy egy többnyire sötét épületben álltok, és a padlón kosz van. Egy ablakon keresztül fénysugárként áramlik be a napfény. Most képzeljétek el, hogy felmarkoljátok a koszt a padlóról és a fénysugárra dobjátok. A fénysugárhoz tapad a szennyeződés? A fényhez tapad? Nem, áthatol rajta. Nos, a Tudatos Énetek az a fénysugár, amely a spirituális birodalomból ragyog a Föld sötétségébe. Semmi nem tapadhat hozzá a Földön.
A 144. és 48. szint közötti énrétegek
Közületek már sokan megtapasztalták ezt. Mindannyian eljuthattok oda fokozatosan, hogy megtapasztaljátok ezt, és valóban elfogadjátok, hogy a Földön semmi nem tapadhat a Tudatos Énetekhez, a ti tudatos énetekhez. Akkor miért élitek meg az életet teherként? Miért reagáltok így a földi körülményekre? Nos, mert ahogy már elmagyaráztuk, hogy megtestesülhessen egy ilyen sűrű bolygón, a Tudatos Éneteknek az identitás-, mentális és érzelmi testetekben tudatalatti éneket kell létrehoznia. Amikor a 144. tudatossági szintről a 48. tudatossági szintre ereszkedtek le, ént én után hoztok létre.
Ne feledjétek, ebben nincs semmi rossz! Ezek nem duális, különálló ének. Ezek olyan ének, amelyek lehetővé teszik a Tudatos Éneteknek, hogy valóban elfogadja, hogy része a négy alsóbbrendű testeteknek, hogy képes működtetni a négy alsóbbrendű testeteket és így kölcsönhatásba tud lépni a földi környezettel.
Ez szükséges. Mindenkinek, aki valaha megtestesült egy, a Földhöz hasonlóan sűrű bolygón – sőt, akár egy természetes bolygón is –, létre kellett hoznia ezeket a tudatalatti éneket, ahhoz, hogy leereszkedhessen. A kérdés az, hogy hányat – ami a környezet sűrűségétől függ. A természetes bolygókon nincs 144 lehetséges tudatosságszint – kevesebb van. A Földön viszont 144 van. Ahhoz, hogy leereszkedjetek a 48. szintre, felveszitek ezeket az éneket. Aztán persze mindenki, aki megtestesül, valamivel lejjebb megy: kísérletezik a dualitás tudatosságával, majd létrehoz a dualitáson és elkülönültségen alapuló éneket.
Az anyag sűrűségére adott válaszként létrehozott énrétegek
Vegyétek figyelembe, hogy a 144. és a 48. szint között létrehozott ének bizonyos értelemben a földi körülményekre adott válaszként jönnek létre, az anyag sűrűségére adott válaszként. Jelenleg a Föld egy természetellenes bolygó, és az anyag sűrűsége nagyobb, mint egy természetes bolygón. Ezért nehezebb megtestesülni, és ezért nagyobb a visszahatás. Van egy bizonyos elkerülhetetlen válaszreakció a Földre, a Föld sűrűségére.
Mindannyian, akik valaha is átestünk ezen, létre kellett hoznunk egy bizonyos mennyiségű ént, hogy leereszkedhessünk arra a bolygóra, amelyre először leereszkedtünk. Ezek az énrétegek válaszreakciók a földi körülményekre, de inkább a földi, mondhatnánk, semleges körülményekre: az anyag sűrűségére. Persze vitatkozhatnánk azon, hogy mivel ez egy természetellenes bolygó, van-e bármi, ami valóban semleges. Azonban a jelenlegi körülményekhez kell viszonyítanunk, tehát a fentieken kell átesnünk, hogy megtestesülhessünk.
A dualitás tudatosságára válaszként létrehozott énrétegek
Ezen természetesen túlmutat az a tény, hogy az emberek túlnyomó többsége belépett a dualitás tudatosságába, létrehozta mindezeket az értékítéleteket és az ezeken alapuló elkülönült éneket. A második fajta énrétegeitek tehát a dualitás tudatosságára – a Buddha által szamszára tengerének nevezett állapotra – reakcióként felvett rétegek, válaszreakciók. Amikor elkezdünk dolgozni ezekkel a tudatalatti énekkel, kétféle én létezését ismerhetjük fel: a duális – különálló – ént és a semlegesebb ént. Most azt mondhatnánk, hogy a különálló én okozza a szenvedést, mert duális: a legegyszerűbb értékítéleten alapszik – ennek meg kell történnie, annak pedig nem szabadna megtörténnie. Amikor valami, aminek szerintetek nem kellene megtörténnie, mégis megtörténik, szenvedtek. Amikor valami, aminek szerintetek meg kellene történnie, nem történik meg, szenvedtek. Ezek a duális, értékítéletekkel terhelt énrétegek. Természetes, hogy szenvedést okoznak.
Természetesen sokféle állapotot okoznak az identitás szintjén. Például az emberek úgy érzik, hogy nincs céljuk, nem akarnak élni. Vagy úgy érzik, hogy alkalmazkodniuk kell ahhoz, amit az adott környezetükben és kultúrájukban embernek lenni jelent. Aztán szenvedést okoznak mentális szinten, mert az emberek mindig bizonyos határokon belül gondolkodnak, és látják a kettőségeket, ellentmondásokat, rejtélyeket, amelyeket nem tudnak megoldani, amikor a különálló énjük által meghatározott határokon belül mozognak. Úgy tűnik, hogy nagyon sok olyan probléma van, amelyet nem lehet megoldani. Aztán érzelmi szinten szintén szenvedést okoznak: amikor az embereknek viharos érzelmeik vannak. Persze ezek a különálló énjeik okozzák a fizikai testben is a betegségek túlnyomó többségét.
Megmenekülhetünk a szenvedéstől?
Mégis, még azok az énjeink is, amelyek nem duálisak, okoznak bizonyos szenvedést, mert a Föld olyan sűrű szövésű közeg, hogy amikor itt megtestesülünk, a Tudatos Énünk lekorlátozva érzi magát. Azazhogy bárki számára, aki elindul a spirituális úton, az elsődleges feladat az, hogy dolgozzon azokon az énjein, amelyek a különváltságból fakadnak. De nem szabad azt feltételeznetek, hogy ha legyőzitek az összes duális éneteket, akkor nem fogtok szenvedni. Sok embert látunk, nemcsak felemelkedett mesterek tanítványait, hanem sok más spirituális embert is. A világon nagyon sok spirituális ember van, akik nagyon őszintén alkalmazzák az általuk talált spirituális tanításokat. Sokuk azért kezdte el a spirituális utat, mert szenvedtek, és a a szenvedés elkerülése volt a motivációjuk a spirituális út bejárására. Sok spirituális tanítás követőinek ezt ígérték. Még Buddha is 2500 évvel ezelőtt, aki a szamszára tengeréből való menekülésről, a túlsó part eléréséről, a nirvánáról, a szenvedéstől való megmenekülésről beszélt.
Amikor azonban legyőzitek ezeket a duális énjeiteket, óvatosnak kell lennetek, hogy ne alakítsátok ki az elvárást, hogy minden szenvedéseteknek véget kell érnie. Legyetek óvatosak, és vegyétek figyelembe, hogy a jelenlegi helyzetben a Földön, ahol az anyag sűrűsége nagy, fizikai testben lenni és Tudatos Éneteket a fizikai testre összpontosítani egyfajta szenvedés, mert a test annyira sűrű, hogy nagy figyelmet követel.
Ezért látunk oly sok embert, aki – talán hosszú időn át – nagyon hűen alkalmazza a spirituális tanításokat, mondván: „kitartóan keresem a gyógyulást, a teljességet, a magasabb tudatállapotot”, azt hívén, hogy a végső cél a szenvedés megszüntetése. Aztán egy ponton csalódik, mert úgy érzi, hogy fizikai, érzelmi, mentális vagy akár identitásbeli szinten továbbra is szenved, és nem érti, miért nem tud megszabadulni az adott helyzettől.
„A megvilágosodás után el kell mosogatnod”
A legelkötelezettebbek is közülük, veletek együtt, eljuthatnak arra a pontra, ahol csalódottságot éreznek és elkezdenek kételkedni abban, hogy az út működik-e, hogy az ígéretek valósak, érvényesek voltak-e, és ez az a kétely, amelyet a sötét erők természetesen nagyon gyorsan kiaknáznak, felfújnak, mert semmi mást nem akarnak, csak hogy feladjátok. Minél hosszabb ideig jártátok ezt az utat, minél magasabbra jutottatok, annál nagyobb diadalt éreznének, ha le tudnák téríteni titeket fejlődési utatokról.
Eljön az a pillanat, amikor ténylegesen meg kell értenetek, hogy annak ellenére, hogy úgy kezdtem, hogy semmi földi nem tud hozzátapadni Tudatos Énetekhez, addig, amíg Tudatos Énetek fizikai testben van, az életet azon énrétegeken keresztül fogjátok megtapasztalni, amelyeket azért vettetek magatokra, hogy integrálódjatok fizikai testetekkel. Ezek az énrétegek alkalmazkodtak az anyag sűrűségéhez, és ezért marad meg egy bizonyos korlátozottság és szenvedés.
A zen buddhizmusban van egy mondás: „A megvilágosodás után el kell mosogatnod”, mert még ha el is éritek a magasabb tudatállapotot, akkor is megmarad a fizikai testetek. Ennie kell, aludnia kell, tiszta ruhákra van szüksége, meg kell mosni, öregedés jelei mutatkozhatnak rajta, lehetnek genetikai, örökletes állapotai, lehetnek olyan betegségei, amelyeket nem tudtok könnyen legyőzni. Ez azt jelenti, hogy még ha el is éritek a magas tudatosság szintjét, a test, az érzelmi test, a mentális test, az identitástest még mindig tartalmazhat bizonyos énrétegeket, amelyek szenvedést okoznak.
A spirituális úton elért célok értékelésének szükségessége
Eljön a pillanat, amikor annak érdekében, hogy elkerüljétek azt a csalódást, amiről beszéltem, el kell fogadnotok, hogy vannak dolgok, amiket nem tudtok véglegesen legyőzni, amíg véglegesen el nem hagyjátok testeteket, amíg fel nem emelkedtek.
Ez nem azt jelenti, hogy ezek a körülmények hozzátapadtak a Tudatos Énetekhez. Ti továbbra is a sötétségben ragyogó napsugarak vagytok. De mi történhet egy napsugárral? Mi lenne, ha valaki egy tükröt helyezne elé, amely visszatükrözi a napsugarat, de nem egyenesen, hanem egy másik irányba? Mi lenne, ha valaki egy prizmát helyezne a napsugár elé, amely a fehér fényt a szivárvány színeire bontja? Nos, ez az identitástest, a mentális test, az érzelmi test és a fizikai test. Először egy prizma az identitásnál, aztán egy prizma a mentálisnál, aztán egy prizma az érzelminél és végül egy tükör a fizikainál, amely a fényt mindenféle irányba tereli, mert a test ezt követeli, a test azt követeli.
Mit akarok ezzel mondani? Azt, hogy a spirituális úton eljön a pillanat, amikor hátra kell lépnetek egyet, hogy megnézzétek, mi volt a cél, amiért elindultatok, amikor rátaláltatok a spirituális útra, vagy mik voltak azok a célok, amiket az út során megfogalmaztatok vagy amiken finomítottatok. Sokak számára a cél az volt, hogy legyőzzék a szenvedést. Azt gondolták, hogy még földi tartózkodásuk alatt legyőzhetik az összes szenvedést.
Sok év spirituális út taposása után azonban rájönnek, hogy vannak dolgok, amiket nem győztek le. Mi nem működik? Mi a gond velük, mi a baj a tanítással vagy a guruval, aki ígéretet tett? Hátra kell lépnetek egyet és átgondolnotok újra: „Reális volt a célom, vagy csak arra a szintre vihetett el, ahol az utat megtaláltam és elkezdtem járni? Aztán most, hogy elértem ide, el kell engednem és el kell fogadnom egy másik, cizelláltabb célt?”
Semely földi körülmény nem határoz meg
Ekkor tudjátok elfogadni, hogy az anyag sűrűsége, a kollektív tudatosság állapota miatt vannak bizonyos körülmények, amelyek elől nem menekülhettek. A fizikai test és annak fizikai igényei, függetlenül attól, hogy mások mit tesznek vagy nem tesznek, kapcsolatba kell lépnetek másokkal, akik még nem értek el magasabb tudatosságot és különböző dolgokat tehetnek veletek. De ezek a földi körülmények, és elfogadhatjátok, hogy ezek a körülmények. Nem az a célotok, hogy elmeneküljetek előlük, sem az, hogy legyőzzétek őket és megszabaduljatok tőlük.
Célotok, hogy ezt elfogadjátok, és azt is, hogy bár az életeteket ezeken keresztül élitek meg, nem határoznak meg titeket. Nem tudnak odatapadni Tudatos Énetek napsugarához. A napsugár eljuthat oda, hogy napsugárként tapasztalja meg önmagát, és megtapasztalhatja, hogy a Naptól, a fény hierarchiájából származik. Amikor megvan ez a tapasztalatotok, elfogadhatjátok, hogy bármi is legyen az, amire napsugaratok ragyog, bármilyen tökéletlen is legyen, nem határoz meg titeket, nem az, akik vagytok. Ahogy már korábban mondtuk, Tudatos Énetek létrehoz egy tudatalatti ént, de nem válik azzá.
Fényünket a sötétségre vetjük
Vannak olyan énjeitek, amelyeket meg kell tartanotok, amíg véglegesen el nem hagyjátok fizikai testeteket a felemelkedés során. Ezek az énjeitek hatással lesznek az érzelmeitekre, a gondolataitokra, az identitásérzetetekre. Kezditek-e már érteni, hogy amikor tudatossá váltok erre, rájöhettek, hogy napsugarak vagytok, amely az Én VAGYOK Jelenlétetek prizmáján keresztül ragyog? De a fény még mindig attól a felemelkedett mestertől származik, aki önmagából teremtette meg az Én VAGYOK Jelenléteteket, és az a felemelkedett mester más felemelkedett lényekből származik, akik önmagukból teremtették meg azt a mestert, és ez visszavezet a Teremtőhöz. Ti vagytok a Teremtő Földre ragyogó napsugarai. Mi a cél? Megmutatni, hogy van fény a sötétség mögött, amely jelenleg beborítja a Földet és az emberek elméjét.
Most képzeljétek el, hogy a Nap lenéz a Földre, és azt mondja: „Te jó Ég, amikor fényemet a Földre szórom, feltárulnak ezek a csúnya, szörnyű körülmények. Nem akarom látni! Abbahagyom a ragyogást, mert amikor a Föld sötétségben van, nem látom.” Nos, ez bizonyos értelemben az, amire sokan jutottak közületek, hogy nem akarnak odafigyelni dolgokra, mert az szenvedést okoz nekik. Az út alacsonyabb szintjein érthető, hogy elfordítjátok a figyelmeteket azoktól a dolgoktól, amelyek szenvedést okoznak nektek, olyan körülményektől, amelyeket látszólag nem tudtok megváltoztatni. Amikor viszont eléritek az út magasabb szintjeit, elkezdhetitek felismerni, hogy ti vagytok a Nap sugarai. Nem azért vagytok itt, hogy közvetlenül, személyesen megváltoztassátok a körülményeket, hanem azért, hogy fényt sugározzatok, amely megmutatja, hogy van alternatíva a sötétségre. De ahhoz, hogy sugározzátok ezt a fényt, tudatos figyelemmel kell irányítanotok.
Az elkerülhetetlen földi körülmények elfogadása
Mit kell tennetek tehát? Hátra kell lépnetek egyet és feltennetek a kérdést: „Az, hogy a Földön élek, meghatározott körülmények között, meghatározott környezetben, bizonyos fajta emberekkel, azt jelenti, hogy szenvednem kell? A földi életem körülményei, bármennyire is tökéletlenek, feltétlenül szenvedéshez kell, hogy vezessenek? Van-e más módja annak, hogy megéljem a földi élet körülményeit, beleértve a fizikai testemet, az érzelmi, mentális és identitástestemet? Lehetséges-e, hogy itt legyek anélkül, hogy szenvednék?”
Igen, lehetséges. Ha elfogadjátok, hogy akadnak körülmények, amelyek ellen nem küzdhettek, ellenük nem lázadhattok, nem dönthettek úgy, hogy van, ami nem történhet meg. Mit mondtam, mi a szenvedés legalapvetőbb oka? A vélekedés, hogy „ennek meg kell történnie”, „annak pedig nem szabad megtörténnie”. Amikor megszabadultok attól a gondolattól, hogy spirituális emberként van, ami nem történhet meg veletek és van, ami pedig meg kell, hogy történjen, akkor megtestesülésetek mentesülhet a szenvedéstől.
Ez nem jelenti azt, hogy nem fogtok megtapasztalni bizonyos fizikai korlátokat. De gondoljatok csak bele! Vannak-e olyan tevékenységek, amelyeket a fizikai testetekkel kell végrehajtanotok, de nem okoznak szenvedést, sőt, akár élvezetesek is? Akkor kiterjeszthetitek ezt az érzést. Például hibáztatjátok magatokat azért, mert éjszaka aludnotok kell? Kijelentitek, hogy: „Ó, nem vagyok spirituális, mert aludnom kell. Olyannak kellene lennem, mint azok a jógik, akikről hallani, hogy soha nem alszanak”, vagy hogy: „Nem vagyok spirituális, mert ennem kell. Olyannak kellene lennem, mint azok az emberek, akik napfényből tudnak élni”? A legtöbbetek nem, és miért is tennétek?
Meg kell vizsgálni magatokat, meg kell néznetek és át kell gondolnotok a helyzeteteket. Vannak bizonyos dolgok, amiket meg lehet változtatni, és vannak, amiket nem, mert azok a fizikai testben való létezés részét képezik. Ha pedig elfogadjátok azokat a dolgokat, amelyek csak a fizikai testben való létezés részét képezik, akkor abbahagyhatjátok az ellenállást, és hagyhatjátok, hogy fényetek ragyogjon a fizikai testen vagy a külső körülményeken, és akkor megszabadulhattok a mostani szenvedésetektől. Nem a körülményektől fogtok megszabadulni, hanem a reakciótoktól. Aztán honnan származik a reakciótok? Egy elkülönült énetektől, nem a Tudatos Énetektől.
Szabadulás a „kellene” és „nem szabadna” kötelékeiből
Amikor beléptek a kettősség világába – és mindenki, aki megtestesül a Földön, megtesz valamilyen utat benne –, nem mindegyikőtök jut el ugyanolyan mélységbe. Azonban mindegyikőtök eljut egy szintre, ahol megtapasztalja, mi is az, tudja, mi az. Ezáltal elkerülhetetlen, hogy magatokra öltsétek a bíráló ént, amely szerint bizonyos dolgok meg kell, hogy történjenek, bizonyos dolgok pedig nem szabadna, hogy megtörténjenek. Felnőttetek egy adott környezetben, adott emberek között, egy bizonyos kultúrában, ahol meghatározott normák voltak érvényben: emez meg kell, hogy történjen, amaz pedig nem szabadna, hogy megtörténjen. Most megtaláltátok a spirituális utat. Aztán mit tesztek az út kezdeti szakaszában? Mit tettek az emberek az út kezdeti szakaszában? Megragadták a megtalált spirituális tanítást és arra használták fel, hogy új normát hozzanak létre arra vonatkozóan, mi történjen és mi ne történjen egy spirituális emberrel, aki az adott tanítás útján jár. Ezt egy ideig magatokkal vihetitek az úton, ami elkerülhetetlen és rendben is van. Amikor viszont eljön a pillanat, szükséges egyet hátralépve átgondolnotok és feltennetek a kérdést: „Feladatom, kötelességem, szerepem, hogy megváltoztassam ezt a helyzetet, vagy inkább az, hogy elfogadjam és továbblépjek?”
Vegyünk egy olyan helyzetet, amelyet sokan ismernek. Kapcsolatban álltok bizonyos emberekkel. Lehetnek szülők, házastársak, gyerekek, vagy emberek, akikkel a munkahelyeden találkoztok. De van valaki, akitől úgy érzitek, nem tudtok megszabadulni, és van valaki, aki valamilyen reakciót vált ki belőletek. Neki ezt kellene cselekednie, azt viszont nem lenne szabad, ezért úgy vélitek, hogy meg kellene őt változtatnotok.
Sok spirituális ember azt gondolja, hogy azért van itt, hogy másoknak segítsen. Azt hiszitek, hogy képesnek kell lennetek arra, hogy segítsetek annak a személynek, és ha nem vagytok képesek rá, akkor valami baj van veletek. Meg kell változnotok. Meg kell találnotok, hogyan tudtok segíteni annak a valakinek. Közben gyakran a tényleges szerepetek mindössze annyi, hogy napsugárként világítsatok az adott ember számára, hogy észlelhesse, van más lehetőség is a fejében lévő sötétségen túl.
Nem feladatod, hogy bármit is tegyél. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy ha eljutsz arra a pontra, ahol feloldod azokat a tudatalatti énjeidet, amelyek miatt azt gondolod, hogy tenned kell valamit, és hogy nem vagy elég jó, mert nem teszed meg, akkor elfogadhatod a másik embert olyannak, amilyen. A fényed ragyoghat és mondhatod, hogy: „Ez minden, amit tennem kell.” Ez azt jelenti, hogy lehetünk az adott személy közelében, de nem szenvedünk, mert nincs bennünk a „kellene” és a „nem szabadna”. Csupán sugározzuk a fényünket, és ismerjük fel, hogy ez a ragyogás lehetőséget teremt a változásra.
„Az embereknek nem kellene szenvedniük”
De hogy a változás bekövetkezik-e vagy sem, az más emberek döntésén múlik, és ez nem a ti felelősségetek. És ha nem a ti felelősségetek, akkor miért okozna ez nektek szenvedést – hacsak nincs bennetek egy olyan én, amely azt mondja: „Ó, hallgatniuk kellene arra, amit mondok. Meg kellene változniuk. Nem kellene szenvedniük.” Jelen közvetítő évek óta küzd ezzel: „Miért vagyok a Földön, ha nem azért, hogy segítsek az embereknek megszabadulni a szenvedéstől?” Azonban fokozatosan rájött, hogy ezt azért gondolja így, mert még a természetes bolygón – ahonnan a Földre jött –, kijelentette, amikor a Földre tekintett, hogy: „Az embereknek nem kellene szenvedniük.”
Nos, itt van egy duális én, még ha nem is a 48. tudatosságszint alá süllyedve jött létre. Még egy természetes bolygón jött létre, ahol az a megítélésed, hogy egy szabad akaratú világban az embereknek így kellene választaniuk, úgy viszont nem. Sokan közületek felismerik ezt. Ez hozott titeket a Földre. Ez a szabad akarat rejtélye, amelyet egy természetes bolygón nem oldottatok meg. Teljes mértékben elfogadjátok, hogy az embereknek szabad akaratuk legyen. Valószínűleg nem fogadjátok el viszont maradéktalanul, hogy néhányan a szenvedést részesítik előnyben, és egy ideig szenvedésre kényszerülnek, mielőtt készen állnának a szabadulásra.
Amikor a Földre jöttetek, azt gondoltátok: „Azért vagyok itt, hogy segítsek az embereknek megszabadulni a szenvedéstől, és ha nem tudok, akkor magamba kell néznem, meg kell változnom, át kell alakulnom, teljesen más emberré kell válnom, hogy segíthessek ezeknek az embereknek.” De ez szenvedést okoz. Akkor aztán lázadsz a földi körülmények ellen, mert „az emberek azért szenvednek, mert az anyag olyan sűrű, mert a fizikai testnek ilyen-olyan betegségei vannak. A nehéz fizikai körülmények miatt nem tudom teljesíteni a célomat, amiért idejöttem, ezért ezeknek a helyzeteknek itt nincs létjogosultságuk.” Aztán megpróbálsz elmenekülni előlük. Azonban amennyiben képes vagy meghaladni az elvárásaidat, mint például, hogy valamit „kellene”, valamit pedig „nem szabadna”, akkor itt lehetsz, élvezheted a környezetet, és elkerülheted azokat a fájdalmakat, amelyeket a „kellene” és „nem szabadna” érzései okoznak.
Lehet, hogy még mindig vannak olyan állapotok a testedben, amelyek fájdalmat okoznak, fizikai fájdalmat. Lehet, hogy még mindig vannak bizonyos érzelmi reakcióid, bizonyos gondolataid, sőt, bizonyos identitásérzeted is, de már nem azonosulsz velük. Nem érzed, hogy ennek nem kellene így lennie. Miért? Mert amikor rájössz, hogy ki vagy, mint Tudatos Éned, hogy napsugár vagy, amelyhez semmi sem tud tapadni, akkor mindent semlegesen tudsz nézni a Földön. Azt mondhatod: „Nos, a dolgok a Földön így vannak, és ha nem gondolom, hogy nem így kellene lenniük, akkor nincs bennem ellenállás a fennálló körülményekkel szemben.” Ha pedig nincs ellenállás, akkor nincs szenvedés. Lehet, hogy van fizikai, érzelmi, mentális vagy akár identitás szintű megtapasztalásod, de nem okoz neked olyan mély szenvedést, mint ami a „kellene” és „nem szabadna” érzéséből fakad.
A szenvedés felvállalása és legyőzése
Látjátok, ti, akik avatárok vagytok, és természetesen a legtöbbetek avatár, őszinte vágyakozással jöttetek a Földre, hogy segítsetek a Földet természetes bolygóvá emelni. Tapasztalatotok az volt, hogy egy természetes bolygón az emberek nem szenvednek úgy, mint a Földön. Most figyeljetek, gondolkodjatok el! Ez nem azt jelenti, hogy a természetes bolygón élőknek nincsenek meghatározott körülményeik és korlátaik. Azonban nem szenvednek annyira, olyan mélységesen, mint az emberek a Földön. Láttátok ezt, együttéreztetek, segíteni akartatok az embereknek.
Figyeljétek meg, hogy nem hibáztatunk titeket! Nem hibáztatunk ezért a reakcióért. Az emberek szenvedése iránti együttérzésetek hozott a Földre, ami miatt önként jelentkeztetek, hogy lejöjjetek ide és segítsetek nekik. Nem hibáztatunk semmilyen módon titeket. Csak azt próbáljuk megvilágítani, hogy most, hogy itt vagytok, most, hogy fizikai testben vagytok, mi történt veletek. Az, hogy most ugyanúgy szenvedtek, ahogy az emberek a Földön tették, mielőtt idejöttetek. De azért jöttetek ide, hogy segítsetek nekik megszabadulni a szenvedéstől. Akkor viszont hogy fogtok segíteni nekik megszabadulni a szenvedéstől, ha ti is ugyanúgy szenvedtek, mint ők? Ezért azt kell tennetek, amit ők nem képesek megtenni. Változtassátok meg a tudatosságotokat, hogy megszabadulhassatok a szenvedéstől!
Most vigyük ezt egy másik szintre – miért szenvedtek? Mert idejöttetek, hogy segítsetek az embereknek megszabadulni a szenvedéstől. Hogyan teszitek ezt? Azzal, hogy magatokra vállaljátok a szenvedést, majd megmutatjátok, hogy képesek vagytok felülkerekedni rajta. Mi semmiképpen sem hibáztatunk azért, mert átéltétek azt, amit a Földön átéltetek. Mi egyetlen céllal vagyunk itt: hogy segítsünk nektek teljesíteni a küldetéseteket, ami az, hogy vállaljátok a szenvedést és felülemelkedtek rajta – belemerültök a Föld valóságszimulátorának magával ragadó élményébe, majd belemerültök az ébredés élményébe, hogy újra tudatára ébredjetek annak, hogy ti napsugár vagytok, amely a sötétségben ragyog, és a sötétség nem tapad meg rajta. De ahhoz, hogy ezt megtehessétek, meg kell tanulnotok azt a leckét, amit egy természetes bolygón nem tanultatok meg. Meg kell oldanotok a szabad akarat rejtélyét – hogy egy fel nem emelkedett szférában, ahol a szabad akarat lehetővé teszi az embereknek, hogy elkülönüljenek, egy ilyen szférában nincs „kellene” és „nem szabadna”.
Ami azt illeti, egy felemelkedett szférában sincs „kellene” és „nem szabadna”. De a felemelkedett szféra túllépett azon a lehetőségen, hogy a szabad akaratot felhasználva elkülönültségbe kerülhessen valaki. Nem azért, mert tiltott meghozni azt a döntést, hanem azért, mert túlléptek azon a vágyon, hogy azt a döntést meghozzák. Önként feladták, tudva, hogy mit adnak fel. De egy fel nem emelkedett szférában, ahol ez még lehetséges, nincs „kellene” és „nem szabadna”. Amikor pedig képesek lesztek meglátni azokat az énjeiteket, akiknek vannak „kellene” és „nem szabadna” dolgai, és tudatosan hagyjátok őket meghalni, akkor újra azok a napsugarak lehettek, akik a természetes bolygón voltatok.
Ti nem kezdő lelkek, nem kezdő életáramlatok voltatok a természetes bolygón. Azok az avatárok, akik a Földre jöttek, mind fejlett, érett életáramlatok voltak, és ti tudtátok, hogy napsugarak vagytok, akik ragyognak azon a természetes bolygón. De ahogy már elmagyaráztam, a 144. szintről a 48. szintre való inkarnálódás a Földön azt jelenti, hogy elfelejtitek, hogy napsugarak vagytok. A kihívás az, hogy visszanyerjétek azt a tudatosságot és a sötétségben ragyogó fény legyetek, és elégedettek legyetek azzal, hogy fény vagytok bármilyen helyzetben is vagytok. Hogy képesek legyetek azt mondani: „Ez nem akadályoz meg engem abban, hogy ragyogjak és megtapasztaljam a rajtam átáramló fényt.”
A mély gyógyulás kulcsa
Lehet, hogy furcsának tűnik ez a bevezető üzenet egy gyógyulásról szóló lelkigyakorlaton. Lehet, hogy olyan elvárásokkal érkeztetek erre a lelkigyakorlatra, hogy megszabaduljatok bizonyos problémáktól, és most én arról beszélek, hogy fogadjatok el bizonyos állapotokat. Nos…
A gyógyulás kulcsa, a mély gyógyulásé és nem a felszínes gyógyulásé, amelyre sokan vágynak, az, hogy elmélkedjünk arról a különbségről, hogy mi gyógyítható és mi nem. Kiindulási pontot is adtam nektek ahhoz, hogy rájöjjetek, hogy néha irreális elvárásaitok vannak azzal kapcsolatban, hogy mit lehet legyőzni, amíg még fizikai testben – vagy inkább a négy alsó testben – vagytok. Vannak bizonyos dolgok, amiket el kell fogadnotok, mert ha egyszer elfogadtátok őket, akkor nem emésztik fel az erőforrásaitokat. Ez pedig azt jelenti, hogy most már a figyelmeteket és az energiátokat olyan állapotokra összpontosíthatjátok, amiket le lehet győzni, meg lehet gyógyítani.
Néhányatoknak vannak fizikai, érzelmi, mentális és identitás szintű állapotai, amelyek már ezen a visszavonuláson is gyógyíthatók, és természetesen utána is, amikor hasznosítjátok, amit adunk nektek. Mindannyiótoknak vannak azonban bizonyos állapotai, amelyek nem gyógyíthatók, és ezért, ha azt várjátok, hogy egy ilyen állapot gyógyuljon meg, akkor nemcsak csalódni fogtok, hogy nem gyógyult meg, hanem meg is akadályozzátok, hogy megkapjátok az elérhető gyógyulást.
Honnan tudom ezt?
Miközben beszélek, egyénileg ráhangolódom a jelenlétetekre, mindazokéra, akik itt vannak, mindazokéra, akik az interneten kapcsolódnak be és sok más emberére, akik fizikailag nem kapcsolódnak be, de magasabb szinteken mégis kapcsolatban állnak. Érzem a visszatérő áramlatot, ahol sokan közületek most azt a zavart érzik, hogy: „Hogyan tudom megkülönböztetni azt, ami gyógyítható attól, ami nem gyógyítható? Hogyan?” Külső tudatosságotokkal nem fogjátok tudni. Nem is várom el tőletek. Tudom, hogy ezt felemelkedett perspektívából nézem, és amit mondok, számomra kristálytiszta. A közvetítő szájából elhangzó szavak azt tükrözik, ami az én tudatomban zajlik. Számomra kristálytiszta. Én is ráhangolódom a Jelenlétetekre, és rájövök, hogy nektek persze ez nem kristálytiszta, mert ti ebben a sűrű négy alsó testben vagytok.
Nem várom el tőletek, hogy hirtelen átfordítsátok a gondolkozásotokat, hogy azonnal lássátok azt, amit én látok. Csak azt, hogy fogadjátok be az ötletet, hagyjátok, hogy ez a visszavonulás alatt és után is ott maradjon az érzelmi, mentális és identitástestetekben, és ne döntsetek róla a külső elmével, az analitikus, intellektuális, lineáris elmével, amely mindig kritériumokat akar felállítani, azt mondva, hogy: „Oké, Rafael arkangyal, mondd meg pontosan, mi kellene, hogy történjen, mi gyógyítható és mi nem. Csak tudni akarom.” Nem ezt várom el tőletek. Azonban fontos, hogy használjátok az intuíciótokat, és ahogy ez az esemény előrehalad, hangolódjatok rá az Én VAGYOK Jelenlétetekre, Krisztus-énetekre, arra a felemelkedett mesterre, aki beszél, vagy arra a felemelkedett mesterre, aki személyesen dolgozik veletek. Ekkor megkapjátok ezeket a fokozatos, intuitív élményeket, rálátásokat és megvilágosodásokat arról, hogy mi vonatkozik rátok egyénileg, mi gyógyítható és mi nem.
Gyógyítás feloldás és nem hit által
Tudjátok, a világban, különösen a keresztények körében, létezik egy egész mozgalom, egy jelenség, amit hit általi gyógyításnak neveznek, és amely szerint, ha hiszel abban, hogy Jézus meggyógyít, akkor meggyógyulsz. Vannak olyanok is, akik látszólag csodás gyógyulást tapasztalnak fizikai állapotukban, de sokan közülük azt tapasztalják, hogy ez nem tartós, az állapot visszatér. Miért? Mert nem változtatták meg magasabb szinten lévő testeiket, ezért nem képesek fenntartani beleegyezésüket, hogy meggyógyultak.
Mi a gyógyulás kulcsa? Én vagyok az Ötödik Sugár arkangyala. Meglehetősen jelentős erővel rendelkezem. Azonnal meggyógyíthatnék bármilyen fizikai betegséget, amely a Föld nyolcmilliárd lakosát érinti. Természetesen a szabad akarat törvénye miatt ezt nem tehetem meg. Csak azt mondom, hogy az erő megvan, tehát mi kell még ahhoz, hogy az emberek meggyógyuljanak? El kell fogadniuk, hogy lehetséges. De ezt nem lehet csak a tudatos elmével elfogadni. Nem létezik olyan helyzet, hogy a tudatos elmével elfogadjátok a csodát, de semmit sem tesztek azért, hogy megvizsgáljátok az érzelmi, mentális és identitáselme szintjén azokat a körülményeket, amik a betegség visszatérését okozzák.
Nem a hit általi gyógyításról beszélünk. Olyan gyógyulásról beszélünk, amely a fizikai, érzelmi, mentális és identitás szintű állapotot okozó tudatalatti ének feloldásán alapszik. Ez a feloldás általi gyógyulás. Nem a hit, nem a csodák, nem a tudomány által alkalmazott mechanikus intézkedések általi gyógyulás. De ahhoz, hogy eljussunk a feloldásig, fel kell ismernetek, hogy vannak bizonyos állapotok, amelyek egyszerűen a fizikai megtestesülés részét képezik, és ezért nem szabad a figyelmeteket és az energiátokat ezeknek az állapotoknak a megváltoztatására vagy leküzdésére összpontosítanotok.
Ez immár egy hosszú üzenet. Rájöttem, hogy azt tettem, amit oly gyakran teszünk a konferenciákon. Elárasztottam a tudatos elméteket. De ezt valójában szándékosan tettem, hogy semlegesítsem a tudatos, analitikus elmét, és hogy mélyebb szinten fogadjátok be a tanításokat. Viszont most arra kérlek mindannyiótokat, hogy ébredjetek fel, bármi is legyen az állapototok, bármi is legyen az, amin gondolkoztok. Megértem, hogy amikor bizonyos dolgokat mondok, az elmétek egy gondolatot felkap és követi, és nem halljátok a következő mondatot. De szükségem van rá, hogy felébredjetek és meghallgassátok, amit most mondani fogok.
A mély gyógyulás a teljességhez való visszatérésről szól. A teljesség a természetes állapototok. A Tudatos Énetek a teljesség érzésével jött ide. Ami elvitt titeket a teljességből, az az, hogy létrehoztátok az összes különálló éneteket le egészen a 48. szintig, majd a leválásra alapozva létrehoztatok további különálló énrétegeket. Csak egy út vezet vissza a teljességhez: ha visszakövetitek lépéseiteket és megsemmisítitek ezeket az énrétegeket. Az elmúlt napok egész folyamata arról szól, hogy segítsek nektek, mindannyiótoknak, meglátni, hogy milyen különálló énrétegekkel foglalkoztok most a jelenlegi tudatosságotok szintjén.
Ennek az eseménynek az a célja, hogy a lehető legnagyobb mértékű gyógyulást érjétek el, hogy meglássátok azokat a különálló énjeiteket, amelyekkel jelenleg dolgoztok. Amikor legyőzitek ezeket az éneket, később bármikor visszatérhettek és a tanításokat felhasználva legyőzhettek további éneket. De jelenleg meghatározott énrétegekkel foglalkoztok, és a cél az, hogy meglássátok őket, és mi ebben fogunk nektek segíteni. Ha szem előtt tartjátok, hogy – „Melyik énemet kell meglátnom? Melyik az az énem, amivel jelenleg birkózom?” – kérdezd meg tőlünk, kérdezd meg az Én VAGYOK Jelenlétedet, kérdezd meg Krisztus-énedet. Hangolódj rá a közvetítések, a gyakorlatok során. Talán van valami egy invokációban, ami előhívja belőled.
Ezeket az utasításokat belülről kaphatjátok meg, ha nyitottak vagytok rájuk. Ha a legtöbbet szeretnétek kihozni ebből, hozzatok tudatos döntést arról, hogy amennyire csak lehetséges félretesztek minden elképzelést arról, hogy minek kellene történnie és minek nem. Helyette forduljatok a belső útmutatáshoz, és hagyjátok, hogy ami történik, az történjen, és ami nem, nem, és fogadjátok el, akármi is lesz. Ha ezt meg tudjátok tenni, és ezt a következő napokban is fenntartjátok, akkor maximális fejlődést érhettek el akár az esemény alatt, akár utána, amikor feldolgozzátok. Meg fognak érkezni. El fognak jönni hozzátok azok az útmutatások, amelyeket látnotok kell. Csak meg kell nyitnotok az elméteket rá.
„Mi az az én, ami most megakadályoz abban, hogy a teljesség felé haladjak? Mi az az én, ami visszatart a teljességtől?” Tedd fel magadnak ezt a kérdést. Mindannyian várjuk, hogy kapcsolatba lépjünk veled, még új módszerekkel is. Ezúton köszönöm, hogy fizikailag és az interneten keresztül itt vagytok velünk, és köszönöm azoknak is, akik később találják meg ezt a tanítást, és hasznát veszik.
Az Én VAGYOK Jelenlétembe zárlak, az Ötödik Sugár Jelenlétébe, a magasabb látásmódon keresztül történő gyógyításba. Zárjon körbe ez a láng!
Közvetítette: Kim Michaels
Fordította: LSN
(Az írást csak forrásmegjelöléssel lehet megosztani, változtatás nélkül!)