A föld tanterme: a kemény pofonoktól a növekvő tudatosságig

Saint Germain felemelkedett mester Kim Michaels-en keresztül, 2025. január 4.

Ez a szöveg a 2025-ös Újévi webináriumon hangzott el: „Gyorsítsd fel önmagadat és a bolygót a negyedik sugár mestereivel”.

ÉN VAGYOK Saint Germain felemelkedett mester. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy továbbfűzzem azt, amit Gábriel arkangyal mondott nektek erről az új, tizenkét éves ciklusról, amelybe most lépünk be. Ez olyasvalami, amire már régóta vártam, és amit valójában már egy ideje kértem is. Tisztán láttam ugyanis: ha az aranykor kezdeti szakaszait ésszerű időn belül akarjuk megvalósítani, tennünk kell valamit a ciklusok felgyorsításáért. Egyértelmű azonban, hogy a Földön még mindig rengetegen sínylődnek a »pofonok iskolájának« csapdájában; számukra az egyetlen mód a tanulásra az, ha ezek a pofonok még keményebbé válnak. Pontosan ezt érheti el a krisztusi fény alászállása: választásra kényszeríti az embereket, hogy – úgymond – fogadják el vagy utasítsák el Krisztust.

A Föld tanterem

Most talán azt kérdezitek: Nem az emberek szabad akaratának megsértése ez? Valójában nem az, mert a bukott lények olyan mértékű manipuláció alatt tartják jelenleg az emberek túlnyomó többségét a Földön, hogy nincs szabad akaratuk.

A krisztusi fény alászállása nyitja meg az utat az emberi szabad akarat visszanyerése előtt. Aki elfogadja Krisztust és fénye viszonyítási pontján keresztül felülvizsgálja saját hiedelemrendszerét, világnézetét és belső mentális képeit, az képes levetni magáról a bukott lények szőtte hazugságok és illúziók béklyóit, elnyerve ezáltal az akarat teljesebb szabadságát.

Ma a Földre tekintve feltehetitek a kérdést: „Mi a célja a Földnek? Mi a célja annak, ami a Földön folyik?” Nos, választhatjátok azt a fatalista nézetet, amit egyes vallásos emberek és egyes materialisták vallanak, miszerint nincs cél, hogy minden véletlenszerű és semminek nincs itt értelme. Vagy feltehetitek a kérdést: „Ha van cél, mi lehet az?”. Így megnyílhattok az általunk adott tanításoknak. Sok-sok ember van a Földön, aki nyitott arra az elképzelésre, hogy a Föld egyfajta tanterem, egyfajta oktatási intézmény, és hogy annak, ami most a Földön zajlik, az a célja, hogy emelje az emberek tudatosságát.

Természetesen a széleskörű, általános vonatkozása a tudatosság növekedésének az az, hogy jobban felismerik, hogyan működik a világ és kevésbé lesznek agresszívak másokkal. Ha visszatekintetek az ezer vagy kétezer évvel ezelőtti időkre, láthatjátok, hogy az emberek most sokkal tájékozottabbak azzal kapcsolatban, hogy hogyan működik és mekkora az univerzum. Sokkal jobban tudják, hogyan működnek bizonyos természeti törvények, mint akkoriban. Sok emberben kevesebb az agresszió is, mint a kétezer évvel ezelőtti emberekben. A tudatosság általános emelkedése folyamatban van.

Miért olyan nehéz az élet a Földön?

De ha azt nézzük, mi kell az aranykor manifesztálásához a Földön, mi az az elsődleges lecke, amit az embereknek meg kell tanulniuk? Nos, nézzük a Földet a jelenlegi állapotában. Lépjünk hátra egyet. Lépjünk hátra a részletektől. Mi a legnagyobb kérdés, ami a legtöbb emberben felmerül a Földön? Elismerem, hogy sokan nem tudnák úgy megfogalmazni ezt a kérdést, ahogy én fogom. De mégis, lelkük mélyén mi a legnagyobb kérdésük? Sokféleképpen meg lehet fogalmazni, de általánosságban ez: „Miért olyan nehéz az élet a Földön?” Miért olyan nehéz az embereknek egyszerűen csak élni, megélni, gondoskodni a családjukról? Miért szenved ennyi ember, él végtelen robotolásban, miközben úgy tűnik, soha semmi nem javul? Miért ilyen nehéz az élet?

Miért olyan nehéz az élet a Földön? Választhatjátok a vallásos megközelítést – hiszen a legtöbb ember olyan vallást követ, amely egy különleges hatalmú istenségről beszél. Úgy ábrázolják őt, mint aki mindenható, mindentudó és a legfőbb jó. Nos, halleluja! Ha hiszel egy ilyen Istenben, csak nézz rá a Föld jelenlegi állapotára, és máris kikívánkozik a kérdés: ’Ez a legjobb, amit Isten tehetett?’. Ez a mindenható, mindentudó és végtelenül jóságos Isten, aki állítólag a mennyet és a földet teremtette – tényleg ez a zűrzavar a legtöbb, amit ezen a bolygón létre tudott hozni? Mert ha igen, hogyan állíthatod mégis, hogy ő mindenható, mindentudó és a legfőbb jó? Egy valóban mindenható, mindentudó és abszolút jóságos Isten ugyanis soha nem teremtene egy ilyen bolygót.

Aztán választhatjátok az ellenkező megközelítést vagy másik utat: a tudományos materializmust, az ateizmust, az agnoszticizmust, és akkor az evolúció folyamatában hisztek. De akkor is fel kell tennetek a kérdést: „Hogyan eredményezhetne egy evolúciós folyamat olyan zűrzavart, amilyet az emberek esetében láttok a Földön?” Nézzétek meg ezeket az állati életformákat, amelyek állítólag az emberi lények előfutárai voltak. Az élet küzdelem? Nos, legtöbbjük számára nem az. Járkálnak a szavannán, egész nap füvet esznek, és fűből rengeteg van. Úsznak a tengerben, eszik a könnyen elérhető táplálékot. Nem indítanak háborút egymás ellen. Nem próbálják rabszolgasorba dönteni egymást. Nem próbálják megölni vagy elpusztítani egymást. Egy erdőben, ahol tucatnyi hangyaboly van soha nem látsz olyat, hogy az egyik hangyaboly lakói hirtelen eldöntik, hogy átmennek és elpusztítják a másik populáció hangyabolyát. Elfoglaltak a saját bolyuk építésével és békésen élnek egymás mellett, még akkor is, ha ugyanabban az erdőben vannak és esetleg van némi verseny a táplálékért. Nem háborúznak egymással. Hogyan hozhatna létre egy olyan evolúciós folyamat, amely mindezt az állati életet létrehozta, ilyen zűrzavart az ember esetében?

Átlátni a rejtett hatalmi eliten

Amikor ezt logikusan, semlegesen vizsgálod, látod, hogy valahol lennie kell egy mélyebb magyarázatnak, mert egyértelműen nincs értelme a létező gondolati rendszerek szemszögéből. Ez tehát az az áttörés, amely megalapozhatja az aranykort: hogy az emberek elkezdik feltenni ezeket a kérdéseket. Honnan származik az emberi társadalomban látható zűrzavar? A szenvedés, a konfliktus, a hadviselés, a szegénység, a kizsákmányolás, a bűnözés – honnan jön? És kijelenthetnéd azt, hogy: „Ha nem Isten teremtette a zűrzavart, akkor Istennek az ellenfele az ördög, és az ördög a felelős érte.” Vagy hogy: „Mivel mindezt az evolúció folyamata hozta létre, ez arra utal, hogy a gonosz az emberi természet része.” De vajon ez tényleg megmagyarázza a káoszt? Minden emberi lény részt vesz a zűrzavar keltésében? Minden ember követ el bűncselekményt? Minden ember tervez és hajt végre hadviselést? Minden ember kizsákmányol másokat?

Nem. Amint felteszed magadnak a kérdést és őszintén megvizsgálod a valóságot, rá kell döbbenned: ezt a mérhetetlen zűrzavart nem Isten teremtette, nem az evolúció hozta magával, de még csak nem is az átlagemberek tömege. A felelős egy igen szűk elit, akikből hiányzik az, ami a legtöbbünkben alapvetés: az emberi élet szentsége és a mások jogai iránti tisztelet. Ennek a tiszteletnek sokféle megnyilvánulása van, de a legfontosabb az Aranyszabály. Szinte minden vallás tanítja: ne tedd mással azt, amit nem akarsz, hogy veled tegyenek. Az átlagember ezt nagyjából be is tartja. Ám ha megnézed a mai társadalmat vagy történelmet, tisztán látszik, hogy ez nem mindenkire igaz. Sőt, hamar rájöhetsz, hogy létezik egy maroknyi hatalmi elit, amely nemcsak figyelmen kívül hagyja az Aranyszabályt, hanem szándékosan és agresszíven sárba is tiporja azt. Majd – miután ezt megtette – megpróbálja elrejteni a tetteit, letagadni létezését, sőt, mindezért az átlagpopulációt hibáztatja.

Amikor az emberi ügyek zűrzavarát nézed, és azt, hogy miért olyan nehéz az élet, a logikus válasz, amire juthatsz, az, hogy a földi élet azért ilyen nehéz, mert van egy szűk elit, amely szándékosan próbálja kizsákmányolni, manipulálni az átlagpopulációt, és amely hajlandó elpusztítani bárkit, aki tiltakozik az uralmuk ellen. Ez az, ami megnehezíti az életet. Ez a kis hatalmi elit.

Ez tehát az a felismerés, aminek be kell következnie a következő 12 éves ciklusban, ahol az emberek egy kritikus tömege – valójában a többsége – elkezdi ezt meglátni és tudatosan elismerni. Ezért elkezdenek úgy dönteni, hogy többé nem engedik, hogy társadalmaikat ez a csoport vezesse és irányítsa. Már most is létezik felismerés a nárcisztikusokkal, pszichopatákkal, szociopatákkal kapcsolatban, amely felismerés viszont nagyon gyorsan szintet léphet, amikor ráébredtek, hogy ez nem csupán a boldogtalan gyermekkor eredményeként kialakult pszichológiai állapot, hanem sokkal mélyebben rejlik: nem a szülőktől öröklődött, nem a gyermekkor eredménye, nem a kulturális hatások következménye.

Eredendő állapot specifikus lelkekben, amely messzire, a távoli múltba nyúlik vissza. Sőt, sok ember el tudja fogadni a reinkarnációt magyarázatként nemcsak a gonoszságra, hanem sok más dologra is. De nem elrugaszkodott a gondolat, hogy az emberek többsége a következő 12 évben eljusson ennek elfogadásához és elfogadja egy olyan lényekből álló szűk hatalmi elit létezését, akik mások, mint az átlagpopuláció, mert megvan bennük ez az agresszív szándék, az agresszió ezen szintje. Ezért kizsákmányolják a lakosságot. Hadviselést hoztak létre. Hadviselést hoznak létre. Ők azok, akik egy olyan teljesen kiegyensúlyozatlan gazdaságot hoztak létre, amely a felfelé csatornázza a gazdagságot szűk elit felé, akiknek már amúgy is túl sok van. Ők azok, akik gazdasági eszközöket használtak fel arra, hogy a demokratikus társadalmakban olyan vagyoni megosztottságot hozzanak létre, amely megközelíti a középkori Európa feudális társadalmaiban látott megosztottságot – azt a megosztottságot, amelynek leküzdése a demokrácia egyik elsődleges célja volt. Most viszont pénzügyi eszközökkel hozzák létre újra azt, amit korábban fizikai erővel teremtettek meg.

Egyáltalán nem irreális, hogy ez a felismerés eluralkodjon az elkövetkezendő 12 évben. Kérlek tehát benneteket, akik közvetlen tanítványaink vagytok: őrizzétek a látomást, hogy megtörténik, kérjétek, hogy megtörténjen, és szólaljatok fel erről mindenhol, ahol csak tudtok. Bizonyára nem teljesen rózsaszín ez, van árnyoldala is: az emberek elkezdhetik hibáztatni az elitet és ezáltal elutasíthatják a felelősségvállalást. De a magasabb potenciál az, hogy az emberek többsége, különösen a demokratikus nemzetekben, vállalni fogja a felelősséget, és azt mondja: „Látjuk, hogy az elit az oka, de nem hibáztathatjuk őket, mert mi engedtük nekik, hogy hatalmon legyenek. De ezt többé nem engedjük, ezért részt veszünk demokratikus társadalmainkban és jobb vezetést követelünk.”

Anélkül, hogy túl konkrét próféciákba bocsátkoznék, biztosíthatlak benneteket, hogy ezt a leckét – a hatalmi elit leleplezését és a társadalom hajlandóságát a jobb vezetés követelésére – meg kell és meg is fogják tanulni a következő 12 évben.

A kemény pofonok

Az egyetlen kérdés az: mennyire kell keménnyé válniuk a pofonoknak, mielőtt az emberek megtanulják a leckét? Más szóval: mennyire kell ezen nárcisztikus vezetők viselkedésének szélsőségessé válnia, mielőtt az emberek azt mondják: „Ebből elég!”. Visszatekintetek a történelemre és látjátok a pusztítást, amit ezek a nárcisztikus vezetők végeztek. Ha a mai világot nézitek, látjátok a pusztítást, ami éppen most zajlik, és a még nagyobb pusztítás lehetőségét. Igen, természetesen Vlagyimir Putyin kiváló példája a nárcisztikus vezetőnek. Természetesen Hszi Csin-ping is jó példája a nárcisztikus vezetőnek. Természetesen Kim Dzsongun is. Természetesen az iráni ajatollahok is példák a nárcisztikus vezetőkre. Netanjahu Izraelben és a palesztinok vezetői, valamint a Hamász és a Hezbollah vezetői is példák a nárcisztikus vezetőkre. Aszad Szíriában is ilyen példa. Donald Trump az Egyesült Államokban is ilyen példa. Látják ezt az emberek? Nem, sokan nem látják. Ami segíteni fog nekik meglátni, az az, hogy ezek a vezetők kiegyensúlyozatlan pszichéjüket egyre szélsőségesebb módon fogják kiélni, amíg szét nem zúzzák az emberek elméjére boruló tagadás fátylát.

Semmi sem akadályozhatja meg. Már folyamatban volt, de most jelentősen felgyorsította a krisztusi fény alászállása. Ez nemcsak arra kényszeríti ezeket a vezetőket, hogy döntsenek: mérséklik és kiegyensúlyozzák magukat vagy még szélsőségesebbé válnak, hanem az embereket is döntésre kényszeríti. Mert ahogy mondtuk, amikor növekszik a fény ereje, az emberek meglátják azt, ami a sötétségben rejtve volt. Eddig, évezredeken át, a testben lévő és testen kívüli bukott lényeknek sikerült elrejtőzniük az emberek elől. Ez nem tartható fenn a következő 12 évben. Ez nem jelenti azt, hogy az emberek többsége bukott lényekről fog beszélni. Nem jelenti azt, hogy felismerik a felemelkedett mesterek tanításait, de fel fogják ismerni, hogy a földi öldöklést és káoszt egy szűk csoport okozza, akik nem emberi lényekként viselkednek, hanem valamilyen másfajta lényként: énközpontú, embertelen lényként.

Elfogadni egy szebb jövő lehetőségét

Talán komolyan, talán szigorúan hangzik, amit mondok, de ez azért van, mert a kollektív tudatba mondom és igyekszem a szavakat annyi energiával átitatni, hogy áthatoljanak az emberek elméje körüli fátylakon – legalábbis azokén, akik készek felébredni. De a valóságban végtelen boldogsággal tölt el az arkangyalok jelenlegi fénykiárasztása! Boldoggá tesz a következő tizenkét év távlata, amely kaput nyit az aranykor gyorsabb megvalósulásához, évtizedekkel korábbra hozva ezt a korszakváltást. Mondtam már korábban, hogy az aranykorról alkotott vízióm nem specifikus fizikai körülmények manifesztálása. Természetesen látok konkrét fizikai javulást, de nincs egy rögzített vízióm, mert a fizikai körülmények másodlagosak az emberek tudatosságának emelkedéséhez képest. Mit akarok elérni? Nos, rövid távon azt akarom elérni, hogy az emberek, az átlagpopuláció, legyőzzék azt a komorságot és végzetességet, amely besurrant a tudatukba, különösen a pandémia és a háborúk után. Segíteni akarok az embereknek elfogadni, hogy a Föld valóban egy jobb korszak felé tart, és hogy nekik szerepük van ebben, ami azt jelenti, hogy az ő életük is javulni fog. Szeretném, ha minden ember elfogadná ezt, de mindenképpen az emberek többsége. Nem kell tudniuk Saint Germainről. Nem kell tudniuk Saint Germain aranykoráról. Azt akarom, hogy optimizmussal és bizalommal tekintsenek a jövőbe, mert – ahogy korábban mondtuk – rájönnek, hogy jobb társadalmat építhetnek gyermekeiknek, mint amilyenben nekik részük volt, és ez a társadalom fenntartható, ami azt jelenti, hogy senki sem jön kívülről, hogy hadviseléssel, atomháborúval vagy bármi mással elpusztítsa azt.

A felismerés, hogy az elme hat az anyagra

Bízhatnak a jövőben, egy jobb jövő és egy jobb társadalom építésében. Mi kell ehhez? Nos, tudomást kell venni ehhez a hatalmi elit létezéséről és úgy dönteni, hogy nem hagyják a hatalmi elitet, hogy tovább manipulálják a társadalmat, mert az csak egyre több szenvedést és nehézséget szülne. De ezen túlmenően szükség van annak a kezdeti felismerésére is, hogy az elme hat az anyagra. Ismétlem, nem várom el, hogy a következő 12 évben az emberek többsége elkezdje elfogadni a felemelkedett mesterek tanításait. Sokféle spirituális mozgalmat látni, ami valamilyen változatát tanítja ennek: hogy a tudatállapotod hatással van a külső helyzetedre és az élettapasztalatodra.

Némelyik ezek közül felszínes, de mégis kezdeti ébredése annak a tudatosságnak, hogy az emberi tapasztalás pszichológiai természetű és minden az élettapasztalat körül forog. Az élettapasztalatodat pedig nem a külső körülmények határozzák meg elsősorban. A pszichéd belső állapotai határozzák meg. Mert ezek a belső állapotok döntik el, hogyan reagálsz a külső körülményekre. Ezért van az az áttörés a tudatosságban, hogy a fizikai jóléti társadalmakon túl, a fizikai bőségen túl, amit egyes modern nemzetekben látunk, szükséges átváltani egy „jólléti” társadalomba, ahol a társadalom az emberek pszichikai jólétére összpontosít.

A felteendő kérdések

Most mondhatnád: „Nos, ez még bizonyára messze van, ha megnézzük a világ bizonyos országait.” Tartózkodjunk a megnevezésektől! Nincs olyan messze viszont, mint gondolnád. Mert ahogy mondtam, azok az országok, amelyek a legmesszebb vannak polgáraik pszichológiai jólétének mérlegelésétől, elsősorban – nem kizárólagosan, de elsősorban – a diktatúra valamilyen formái, az autokrácia valamely formái. Legalábbis egyértelműen nárcisztikus vezetők irányítják őket. És ezeknek a vezetőknek a következő tizenkét évben csak két alapvető választásuk marad. Nos, három alapvető választásuk. Megreformálhatják magukat és megváltoztathatják kormányzási módszereiket. Visszavonulhatnak a vezetésből. Vagy kiélhetik kiegyensúlyozatlanságukat egyre szélsőségesebb módon, megmutatva, hogy abszolút nem törődnek a saját népükkel. Elismerem, sok ember van a Földön, aki csak akkor fogja látni a problémát a nárcisztikus vezetőkkel, amikor azok annyi szenvedést hoznak rájuk, hogy végül derengeni kezd nekik: a vezetők – bármit is állítsanak – egyáltalán nem törődnek velük. És miért hagynád, hogy az országodat olyan emberek vezessék, akik nem törődnek veled?

Vannak emberek, akik most még nem képesek feltenni ezt a kérdést. Ezért a szenvedésnek egyre intenzívebbé kell válnia, amíg az emberek hajlandóak nem lesznek feltenni ezt az alapvető kérdést. A demokratikus országokban sokan generációkkal, sőt évszázadokkal ezelőtt feltették ezt a kérdést. És azt a kérdést is feltették: „Miért engedjük, hogy társadalmainkban ennyi szenvedés és nehézség jusson az átlagnak? Nem hozhatnánk létre egy olyan társadalmat, amely a minden ember számára elérhető lehető legjobb élet megvalósítására összpontosít? Miért kellene fenntartanunk egy olyan társadalmat, ahol van egy egyértelmű elit, amely kiváltságos életmódot folytat, övé minden hatalom, az átlagember pedig gyakorlatilag ennek az elitnek a rabszolgája? Miért ne hozhatnánk létre egy olyan társadalmat, amely minden embernek a lehető legjobb életet akarja adni?”

Egy nemzet nagyságának valódi mércéje

Mennyire nehéz feltenni ezt a kérdést? Nos, miért nem teszik fel egyesek? Mert a hatalmi elit becsapta őket, elhitetve velük, hogy létezik egy „magasztos ügy”, ami fontosabb, mint a saját és gyermekeik jóléte. Néha még azt is elhitették velük, hogy az élet nem is lehetne jobb, mint amilyen. „Ilyen a földi élet!” Ezek azok az illúziók, amelyeket szét kell zúzni a következő 12 évben, hogy az emberek felismerjék: igenis lehetséges jobb életet teremteni mindenki számára, és hogy mindezek a magasztos ügyek – amelyek miatt úgy tűnik, folytatnunk kell ezt a kiegyensúlyozatlan helyzetet, ami megakadályozza a társadalom jólétét, mert áldozatot kell hoznia valamilyen magasztos célért – mind illúziók.

Hogyan lehetne egy nemzet nagysága fontosabb, mint az adott nemzet embereinek jóléte? Hogyan méred egy nemzet nagyságát? Nézd a múlt birodalmait. Hány birodalom próbálta erővel meghódítani a világot, azt gondolva, hogy ez adja meg nekik a nagyságot?

Hol van ma a legtöbb ilyen birodalom? A történelem szemétdombján. Hol lesznek holnap azok a birodalmak, amelyek erővel próbálnak nagyságot szerezni? A történelem szemétdombján. Erre jössz rá, ha valóban tanulmányozod a történelmet. Mi egy nemzet nagyságának valódi mércéje? Saját népének jóléte és boldogulása. Aki a legnagyobb akar lenni köztetek, legyen mindenkinek a szolgája. A legnagyobb nemzet az, amely a legjobban gondoskodik saját népéről anélkül, hogy más népeket kizsákmányolna. Ezt miért olyan nehéz belátni? Csak azért, mert ott van a tudatlanság fátyla az emberek elméjén. Szemüket hályog fedi. De mi történt Pállal a damaszkuszi úton? Találkozott a krisztusi fénnyel és lehullott a hályog a szeméről. Ez az, ami megtörténhet és meg is fog történni a következő tizenkét évben egyre több emberrel – hacsak nem döntenek úgy, hogy megtagadják Krisztust. De ebben az esetben nem maradhatnak testben a Földön. Vagy tömeges ébredés lesz vagy tömeges kihalás. Természetesen én azt a viziót őrzöm – és akarom, hogy mindannyian őrizzétek –, hogy ez egy tömeges ébredés lesz.

A szabad akarat aspektusai

Természetesen nem hallgathatom el a tényt: vagy az egyik irányba indulunk el, vagy a másikba – bár valószínűbb a kettő ötvözete. Talán ismét felmerül bennetek, hogy ez túl szigorúan és ridegen hangzik. Valóban, de ezt szándékosan vetítem bele a kollektív tudatba: át kell törnünk az emberek szeme előtt feszülő fátylakat, hogy elérjük azokat, akik már megértek az ébredésre. Vannak, akik még nem állnak készen; ők talán jövőre, azután, vagy majd csak 2035-ben vagy 2036-ban érkeznek el idáig. Az én elsődleges feladatom azonban most az, hogy felébresszem azokat, akik képesek meglátni az összefüggéseket és elkezdenek végre kérdezni.

Ismétlem: mi a tapasztalatom a Hetedik Sugár Chohanjaként és a Vízöntő kor elöljárójaként? Határtalan örömmel tölt el a fény alászállása. Mert – ahogy már említettük – a fény nem avatkozik bele az emberek szabad akaratába, hanem felszabadítja azt; vagy legalábbis hordozza magában erre a lehetőséget, amennyiben ők is így döntenek. Arra kérlek benneteket: semmiképp ne próbáljatok meg beavatkozni mások elméjébe – inkább csak őrizzétek rendületlenül a víziót.

Mindez megköveteli tőletek a krisztusi megkülönböztetés képességét. Az analitikus, lineáris és dualista elme érvelhetne úgy, hogy minden, amit a földi viszonyok javításáért tesztek, sérti az emberek szabad akaratát. Felmerülhet a kérdés: ha dekrétumokat és invokációkat mondtok, azzal nem avatkoztok be mások döntési szabadságába? Ezt a kérdést már tisztáztuk korábban: nem sértitek a szabad akaratot azzal, ha segítetek felszabadítani azt – ha hozzásegítitek az embereket, hogy meglássák mindazt, ami előtt most még zárva a szemük.

Ám ne tévesszetek szem elől egy alapvető tényt: bár a Földön a szabad akarat törvénye uralkodik, annak létezik egyéni és kollektív aspektusa is. Kérdezhetnétek: azzal, hogy Krisztus ítéletét hívjátok a bukott lényekre, nem gázoltok bele az ő akaratukba, vagy abba a jogukba, hogy azt tegyenek, amit akarnak? De mondtuk-e valaha is, hogy az egyéni szabad akarat jogot ad mások bántalmazására vagy mások akaratának elnyomására?

Mondtuk-e valaha is, hogy a kizsákmányolás szabadsága isteni jog? Nem, mert az egyén szabad akaratát mindig egyensúlyba kell hozni az kollektív szabad akarattal. Ez érvényes két ember kapcsolatára. Érvényes egy családban. Érvényes egy nemzetben, egy etnikai csoportban, egy rasszban. És érvényes az emberiség egészére. Ezért a bukott lények szabad akaratát a Földön egyensúlyba kell hozni a Föld lakosságának, az eredeti lakóknak és az avatároknak a szabad akaratával. Ami azt illeti, a földi szabad akaratot egyensúlyba kell hozni ebben a nem-felemelkedett szférában minden önmagára ébredt lény szabad akaratával és az összes korábbi szférákban felemelkedett lény szabad akaratával és a Teremtő szabad akaratával. A bukott lényeknek nincs joguk másokat rabszolgasorba dönteni. Nincs joguk beavatkozni mások elméjébe és ezáltal a szabad akaratába. És mivel a bukott lények ezt megsértették, jogotok van fohászkodni a felemelkedett mesterekhez Krisztus ítéletéért és ezen bukott lények eltávolításáért az identitásszintű, a mentális, az érzelmi és akár a fizikai megtestesülésből is. Ez nem a szabad akarat törvényének megsértése. Mindaddig, amíg nem próbáltok gondolatokat vagy érzéseket, pszichikai energiát vetíteni a bukott lények elméjébe, hanem háttérbe húzódtok, Krisztus víziója szerint fohászkodtok és hagyjátok, hogy a felemelkedett mesterek végezzék el a munkát.

A teljesítmény reális érzékelése

Ezt kérem tőletek az előttünk álló tizenkét évben. Fogunk még erről tanításokat átadni: különféle eszközöket, új invokációkat és dekrétumokat bocsátunk a rendelkezésetekre, és mélyebb betekintést nyújtunk majd ezekbe az összefüggésekbe. Egyelőre hálás vagyok a Jelenlétetekért és azért a hajlandóságért, amellyel e tanítások felé fordultok. Ugyanakkor mindig törekednünk kell az egyensúlyra, hiszen jól tudjuk: az ego bármit képes kisajátítani, félreértelmezni vagy épp felfújni. Nem azt akarom sugallni, hogy a felemelkedett mesterek tanítványai egyedül hozták létre ezt a változást. Rengeteg spirituális ember él a Földön, és sokan vannak olyanok is, akik ugyan nem csatlakoztak egyetlen mozgalomhoz vagy tanításhoz sem, mégis készek a változásra. Hajlandóak önmagukba nézni, szembenézni a pszichéjükkel és feltenni a lényeges kérdéseket, ezáltal mindannyian hozzájárultak ehhez a folyamathoz.

Szeretném, ha látnátok: az arkangyalok tudatos döntést hoztak e ciklus elindításáról és ezeknek az energiáknak a felszabadításáról. Semmi sem kényszerítette őket erre, nem kötelességből cselekedtek. Döntésük alapja az a rengeteg ember volt, aki kész bármilyen rendelkezésére álló eszközzel emelni a tudatosságát. Természetesen azok gyakorolták a legnagyobb hatást, akik a legtöbbet tettek saját tudatosságuk emeléséért. Különösen azoknak a hozzájárulása volt meghatározó, akik közvetlen tanításainkat a saját pszichéjükben rejtőző, tudatalatti énrészek meghaladására használták. Azt akarom, hogy éljétek meg a siker valódi és tiszta örömét – anélkül, hogy hagynátok az egót elhatalmasodni, ahogy azt oly sok korábbi vagy jelenlegi spirituális szervezetnél láthattuk. Ugyanakkor merjétek elismerni: ti voltatok az eszközei annak, hogy a kollektív tudatosság elérje azt a szintet, ahol az arkangyalok számára már időszerűvé vált e ciklus beindítása.

Gyorsítsd fel szolgálatodat

Semmi sem volt magától értetődő vagy eleve elrendelt. Még tíz, öt vagy akár három évvel ezelőtt sem jelenthettem volna ki biztosan, hogy ez meg fog történni. Természetesen reméltem, de garancia nem volt rá. Azt akarom, hogy érezzétek a saját eredményeiteket, ami aztán – ahogy mindig is tanítottuk: a szolgálat jutalma az újabb szolgálat – további tennivalókhoz vezethet titeket. Ahogy eddig is kértük: dolgozzatok a pszichéteken, fohászkodjatok, szólaljatok fel, és tegyetek meg minden tőletek telhetőt! Amit viszont mindenképpen el szeretnék érni nálatok, az a hiányérzet legyőzése. Annak az érzésnek a meghaladása, amely oly sok tanítványt sújtott a korábbi szervezetekben: hogy alkalmatlanok vagytok, hogy nem vagytok elég jók, vagy nem tesztek eleget. Tegyétek meg azt, amit a mindennapi életetek realitásai között meg tudtok tenni. Legyetek ezzel elégedettek, de maradjatok nyitottak a lehetőségre is, hogy fokozhatjátok a fejlődéseteket és a szolgálatotokat – különösen a felszólalás terén.

Sokatok isteni tervének része, hogy valamilyen minőségben felszólaljon. Sokan még mindig vonakodtok ettől. Néhányan kezditek ezt leküzdeni és fel mertek szólalni még akkor is, ha nem tökéletesen teszitek. De hajlandóak vagytok tanulni belőle és fejlődni általa. Gondoljátok át, hogyan vonatkozik ez rátok! Nem azt kérem, hogy kényszerítsétek magatokat. Egyszerűen azt kérem, hagyjátok abba, hogy arra kényszerítitek magatokat, hogy ne szólaljatok fel – mert sokan ezt teszitek, mert vannak ezek a tudatalatti énjeitek, amik annyi félelmet keltenek bennetek arra vonatkozóan, hogy mi fog történni. Hadd említsek meg itt valamit: Érdemes elmerülni egy kicsit a YouTube világában. Figyeljétek meg a témákat és a legvadabb teóriákat, majd gondolkodjatok el: vajon az én gondolataim tényleg furcsábbak annál, mint amikkel ott nap mint nap találkozni? Mégis, mi lenne a legrosszabb reakció, amit kaphatnék?

Nos, nem mindenkinek az isteni tervében van benne, hogy nyíltan beszéljen a felemelkedett mesterekről, de még ha róluk beszélnétek is, mennyivel lenne az furcsább, mint sok más, ami ott van?

Aztán keressetek olyan videókat, ahol láthatóan nem profi tévések szerepelnek, hanem hús-vér emberek, akik egyszerűen csak leülnek a kamerájuk vagy a laptopjuk elé és rögzítik a gondolataikat. Figyeljétek meg, mennyien teszik ezt, majd tegyétek fel a kérdést: vajon amit ti alkotnátok, az valóban annyival elmaradna ettől? Ébredjetek rá, hogy egy egészen elképesztő, modern jelenség tanúi vagytok: egyre többen mernek megszólalni akkor is, ha nem felelnek meg a médiaipar mesterséges elvárásainak, vagy nincs társadalmilag elismert doktori címük. Egyszerűen csak beszélni akarnak. És lássátok be: az embereknek egyre inkább elegük van a steril televíziós arcokból és a megmondóemberekből. Hiteles karakterekre vágynak, akik mernek önmaguk lenni. Vannak odakint olyanok, akik kíváncsiak a ti üzenetetekre is – és pont tőletek akarják hallani.

A bukott lények nem akarnak hallani felőletek. Még csak nem is kedvelnek titeket – de miért is érdekelne ez titeket? Vannak valódi emberek, akik kedvelni fognak titeket, akik hallani akarják majd, amit mondtok. Rengeteget tanulhattok abból, ha kimondjátok és megfigyelitek a reakcióitokat, így leleplezhetitek a maradék tudatalatti énjeiteket. Nézzétek meg akár magát a közvetítőt is, aki alig két éve indította el a YouTube-csatornáját. Keressetek vissza néhány korai videóját: látszik rajtuk, mennyivel feszültebb és gátlásosabb volt még akkor, és hogyan vált azóta egyre felszabadultabbá. Hogyan érte ezt el? Talán úgy, hogy a szobájában ült és elméleteket gyártott? Dehogy. Úgy csinálta, hogy cselekedett, majd figyelte a tettei visszhangját. Ha nem vág bele, ma is pontosan olyan lámpalázas lenne, mint két évvel ezelőtt. Amit mondok, az az, hogy a következő ciklus része – mint mondtuk – a lehetőség, egy nagyobb lehetőség a Krisztusságod kifejezésére. És ahhoz, hogy ezt megtedd, csak le kell győznöd azt a vonakodást, ami most megakadályoz ebben. Bármi legyen is ez mindannyiótok számára, az a vágyam, az a vízióm számotokra, hogy győzzétek le ezt, hogy felszabadultan fejezhessétek ki magatokat.

Ezzel átadtam nektek mindazt, amiről úgy gondolom, hogy most be tudjátok fogadni. Sokkal többet szeretnék még adni, de lesz is még rá időnk a földtörténetnek ebben a meglehetősen egyedülálló szakaszában. Érdemes elidőzni ezen a gondolaton és talán elcsípni az érzést: valódi öröm ennek a ciklusnak részese lenni. Mindez az isteni tervetek része. Valami olyasmi, amire már régóta vártatok: részesei lenni egy olyan átalakulásnak, amely az aranykor felé vezet. Miért is lennétek különben még mindig ezen az őrült bolygón?

Leljen oltalmat és maradandó otthont bennetek Saint Germainnek, a Vízöntő kor elöljárójának öröme!

Forrás: https://ascendedmasterlight.com/the-schoolroom-of-earth-from-hard-knocks-to-growing-awareness

Közvetítette: Kim Michaels

Fordította: LSN

(Az írást csak forrásmegjelöléssel lehet megosztani, változtatás nélkül!)